Miért a kerámia?

A kerámia nem csupán használati tárgy, hanem érzés – egy kézbe simuló forma, amely kapcsolódást teremt a mindennapokban.
Földből születik, víz formálja, tűz erősíti – minden darab a természet elemeit hordozza magában, ezért különleges harmóniát sugároz.
Minden tárgy kézzel készül, apró részleteiben ott van az alkotás folyamata, így nincs két teljesen egyforma darab.
A gondosan égetett kerámia tartós és maradandó, így éveken át a mindennapi élet része lehet.

Hatalmas kincs lesz az egyedi és a megismételhetetlen
Lassan minden tucatáruvá válik:
A kerámiakészítés egyidős az emberiséggel. Azóta készítünk edényeket, amióta felismerjük, hogy a túléléshez előre kell gondolkodni: megtermelt növényeinket tárolni kell, a felesleget megőrizni. Az agyagos sárból formált tárolóedények voltak az elsők, majd az ember rájött, hogy az égetés tartósabbá, erősebbé teszi az anyagot. Ez az ősi tudás évezredeken át fejlődött tovább.
elvesz a komplexitás
szakmák tűnnek el
a tudás felértékelődik
A fazekaskorongot i. e. 3500 körül fedezték fel Mezopotámiában. Kezdetben rabszolgák forgatták a nehéz kőkorongot, később ebből alakult ki a lábhajtós változat. A kerámiakészítés lassan önálló mesterséggé vált.

Megjelentek a mázak, az egyedi motívumok, szélesedett a forma- és funkcióvilág: bortároló amforák, sütő-főző edények, tejtermékek tárolására szolgáló tárgyak, majd épületdíszítő elemek is. A kerámiával foglalkozó városok és falvak saját, jól felismerhető máz- és díszítővilágot alakítottak ki. A népi fazekasság hagyományai sokáig fennmaradtak: korsók, lekváros szilkék, tejesköcsögök, butellák formájában.
Később az esztétikai igények növekedésével megjelentek a dísztálak, majd a finom porcelánok is. A kerámia többé nemcsak használati tárgy, hanem dísz és érték lett. Egy dolog azonban soha nem változott: egy darab agyagból, kézzel létrehozni valamit, ami egyedi – és talán megismételhetetlen.
A kerámiakészítés folyamata

Az agyagból kézzel vagy korongon kialakítjuk a kívánt formát, ügyelve az egyenletes falvastagságra és a levegőbuborékok eltávolítására.
A megformázott tárgyat lassan, egyenletesen szárítjuk, hogy elkerüljük a repedést és a vetemedést.
A tárgy alját és felületét portalanítjuk, és finoman csiszoljuk a máz megfelelő tapadása érdekében.
Az első, 980 °C-on történő égetés során az agyag kiég, megszilárdul és porózus, de már stabil állapotba kerül.
A felületre mázat viszünk fel mártással, ecseteléssel vagy öntéssel, amely égetéskor üvegszerű bevonattá alakul.
Magasabb hőmérsékleten történő égetés során a máz megolvad és véglegesen rögzül a kerámia felületén.
Az égetés után a kemencét zárva hagyjuk, hogy a tárgy fokozatosan és repedésmentesen hűljön ki.
A kihűlt darabot átvizsgáljuk, szükség esetén az alját finomítjuk, és ellenőrizzük a máz minőségét.

Készítek használati kerámiákat, készleteket, dísztárgyakat, kerti és épületdíszeket, lámpákat – mindezt a mai enteriőrökbe illeszkedő formavilággal.
Igény szerint népi, hagyományos fazekas termékeket is készítek és festek. Sukorói műhelyemben workshopokat is tartok gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Gyere, és készíts saját tárgyakat a segítségemmel – mert az alkotás szabaddá tesz.
Alkotásaim

Kapcsolat


Ha megszólított a munkám világa, örömmel várom megkeresésed. Legyen szó kérdésről, egyedi elképzelésről vagy közös ötletelésről, szívesen kapcsolódom hozzád.
